Professzionális
megoldások

Milyen célok megvalósítására használható?

A romlandó termékek minőségének megóvása és élelmiszerbiztonsági célból
Az Airocide technológiát a levegőben található patogén és nem patogén mikroorganizmusok vegetatív és spóra állapotú (baktériumok, penészek és gombák, vírusok és poratkák) allergének és veszélyes illó szerves vegyületek (VOC) eliminálására fejlesztették ki.

Levegő tisztítása céljából
Széles körben alkalmazzák lakóépületekben, kormányzati- és kereskedelmi ingatlanokban, élelmiszeripari üzemekben és tárolókban, valamint egészségügyi intézményekben (az Airocide szerepel az FDA II. osztályba sorolt orvostechnikai eszközök listáján).

Milyen elven működik a technológia?

A technológiát a NASA fejlesztette ki a MARS küldetés levegőbiztonsági programjának a keretében. Az Airocide földre hozott űrtechnika. A legnehezebb és legveszélyesebb környezetben, az űrben bizonyította magáról, hogy a leghatékonyabb és legbiztonságosabb levegőtisztítási technológia.
Az Airocide légtisztító berendezések a fotokatalitikus oxidáció elvén működnek.

Ennek lényege, hogy egy nagy felületet biztosító titán-dioxiddal bevont katalizátort generálunk UV fénnyel, melynek hatására a levegőben megtalálható vízpára víz molekuláiból OH- gyökök képződnek. Ezek a rendkívül reagensek, minden, a környezetükben található szerves anyagot eloxidálnak. Mindez a készülék reakciókamrájában történik teljesen zárt térben, ózon vagy káros anyag kibocsátás nélkül.

Mi a különbség szűrőberendezés és légtisztító között?

Az Airocide berendezés egy fotokatalitikus oxidáció elvén működő levegőtisztító, nem szűrő. Ellentétben a szűrővel, működése során a következőket teszi:
– A levegőben lévő szerves anyagokat és illó szerves vegyületeket, gázokat képes eloxidálni és széndioxiddá, valamint vízpárává alakítani.
– Alkalmazása során elpusztítja a levegőben található baktériumokat, vírusokat, spórákat és egyéb illékony szerves vegyületeket (VOC gázok).
– Mindemellett pedig szagmentessé teszi a levegőt.

A fotokatalitikus reakcióhoz egy speciális hullámhosszú ultraibolya (UV) fényre, valamint egy szintén speciális formulájú titánium-dioxidra van szükség. A titánium-dioxid sok formában létezik. Ebben a berendezésben egy különleges kristályszem formulájú, úgynevezett „anatáz fázisú” (TiO2) kristályos formát használnak. Az ultraibolya fény hullámhosszát nanométerben (nm) mérjük. A TiO2 a 180-385 nm közti hullámhosszú fényben aktiválható. Az UV-C tartományba eső hullámhosszú fény már ózont is termel. Ezt elkerülendő, a berendezésnél 254 nm hullámhosszú ultraibolya fényt alkalmaznak, aminél nincs ózon képződés.

A reakciókamra működési elve

A folyamatban hidroxil gyökök (a legerősebb ismert oxidáns) termelődnek, amelyek a reaktorfelülethez tapadnak. A 3,2 eV-os (elektron volt) ultraibolya fény fotonjainak hatására a TiO2 gerjesztett állapotba kerül és az így felszabaduló elektronok hasítják a vízmolekulákat. A kémia reakcióban született hidroxil gyök külső héjáról hiányzik egy elektron, a gyök nagyon instabillá és reaktívvá válik, így minden szerves molekulát elpusztít. Kémiai szerkezetéből fakadóan a reakció a TiO2 felületén játszódik le. A szén-dioxidon és a vízpárán kívül, amelyek a reakció végtermékei, egyéb káros anyagok nem szabadulnak fel. A molekulák szervetlen alkotó elemei a reakciókamra hidrofil tulajdonságának köszönhetően eltávoznak a reakciótérből. Ez az öntisztuló mechanizmus garantálja az UV lámpák felületének tisztítását is.

A mineralizáció, a szennyeződések elpusztítása

A penész spórák (vagy a baktériumok, illetve a szagok) semlegesítését mineralizációnak hívjuk. Az OH- gyök úgy viselkedik, mint egy piranha. A folyamat a köztes hidro-karbon molekulát a TiO2 felületén tartja, ahol egy újabb hidroxil gyök képződik, és az tovább támadja a spórát.

A TiO2 felületén az adszorpció és a vele párhuzamos oxidáció addig zajlik, amíg a spóra teljesen meg nem semmisül. A korábban már említett titánium-dioxid formula hidrofil tulajdonságú, ezért valamennyi nedvességet vonz a felszínére. Ez azt jelenti, hogy a levegőben található relatív páratartalom a TiO2 felületére jutva fenntartja a reakciót és ugyanakkor öntisztulóvá teszi a rendszert.

A hidrofil nanoszemcsék komplett nanoszemcse membránt alkotnak, amely teljesen beborítja a 15 mm hosszú és 4 mm átmérőjű csöveket, amelyek a rendkívül nagy reakciós felületet alkotják. A legnagyobb fotokatalitikus reakció kamra több, mint 5 m² aktív felülettel rendelkezik!

A reakciókamrában a csövek véletlenszerű elrendezése biztosítja a beáramló levegő tökéletes érintkezését a felülettel. A reakcióban csak a levegőből származó relatív páratartalom egy része vesz részt, ezért nincs párakicsapódás sem.