Nagykereskedelmi hűtőház üzem – Hollandia

Airocide PCO (Photocatalytic Oxidation) Romlandó áruk megóvásának technológiája
Az Airocide PCO (Photocatalytic Oxidation) berendezés gyakorlatilag a NASA által kifejlesztett levegőfertőtlenítési rendszer, amelyet a különböző Airocide termékvonal berendezéseinél is alkalmaznak. A romlandó termékek minőségének megóvása és élelmiszerbiztonsági célból az Airocide technológiát a levegőben található patogén és nem patogén mikroorganizmusok vegetatív és spóra állapotú (baktériumok, penészek és gombák, vírusok és poratkák) allergének és veszélyes illó szerves vegyületek (VOC) eltávolítására/eliminálására /elpusztítására fejlesztették ki, és széles körben alkalmazzák lakóépületekben, kormányzati, és kereskedelmi ingatlanokban vagy akár az egészségügyi intézményekben (az Airocide szerepel az FDA II. osztályba sorolt orvostechnikai eszköz listáján).

Összefoglaló

A klinikai tanulmány az Airocide PCO (Photocatalytic Oxidation) levegőfertőtlenítő rendszer alkalmazásáról egy hollandiai nagykereskedelmi hűtőkamrában készült azért, hogy bizonyítást nyerjen: az Airocide PCO (Photocatalytic Oxidation) berendezés használatával csökkenteni lehet a levegőben előforduló penészgombák mennyiségét. A hűtőkamrából származó levegőminták adatait a raktár azon részéből vett mintákkal hasonlították össze, ahol nem működött levegőfertőtlenítő berendezés. Három GCS-50 berendezés 72 órás működtetésével a levegőben található penészgombák mennyisége átlagosan 96,8%-al csökkent. Ekkor a berendezéseket lekapcsolták. 48 óra elteltével a légtérben található penészgombák mennyisége 89,5%-os emelkedést mutatott. A fenti eredmények a technológia nagy effektivitását mutatják, tekintve, hogy a teszt helyszínén a légtér induló (kontroll) penészgomba szennyezettsége igen magas volt (>500 CFU/m³).

A körülmények

A tesztelt hűtőtároló helyiség befogadóképessége 648 m³, és romlandó áruk tárolására használják. A hűtőkamrában a hőmérséklet állandóan 4 °C volt. A hőmérséklet szinten tartására a hűtőkamra ajtaja hermetikusan záródik és csak árumozgatáskor nyitják ki. A teszt során a hűtőkamrában citrusféléket tároltak vegyesen, amelyek egy része fertőzött, egy része pedig fertőzésmentes volt friss és régebbi áru).

A protokoll

A teszt méréseit 5 egymást követő napon át végezték. A kontroll méréseket és a teszt utáni (berendezés kikapcsolt állapotában) történt méréseket a berendezés használata előtt és után végezték. Az első mérési napon (2005. 09. 30.) két mintát vettek a hűtőkamrából és egyet a hűtőkamrán kívülről összehasonlításképpen. A második mintát (2005. 10. 03.) azonos módon vették le, miután a helyiségben 3 db GCS-50 berendezés működött 72 órán át. A harmadik mintát az után vették le, miután a berendezéseket 48 órára lekapcsolták. A mintavétel egyszakaszos N6 Andersen levegőmintavevő és Andersen 9×90 mm-es műanyag Sabouraud Cloranfenicol agarral ellátott, gombák kimutatására alkalmas Petricsésze segítségével történt. A mintákat az ügyfél által választott helyi laboratóriumban vizsgáltatták meg. Az eredményeket CFU egységben adták meg légköbméterre vonatkoztatva (CFU: bármely élő szervezet azon egysége, amely képes szaporodni és kolóniát alkotni, vagy reprodukálódni).

 

Eredmények

Az alábbi táblázat és a grafikon tartalmazza a hűtőkamra levegőjében található penészgombák mennyiségének 96,81%-os csökkenését 72 óra elteltével, illetve a penészgombák számának 89,5%-os növekedését a 48 órás üzemen kívüli periódus után. A fenti eredmények a technológia nagy effektivitását mutatják, ugyanis a teszt helyszínén a légtér induló (kontroll) penészgomba szennyezettsége igen magas, a teszt (kezelési) idő viszont meglehetősen rövid volt.